Ha tetszett, építő kritikát/véleményt szívesen várok! : ) <3
A helyesírási hibákért - ha vannak - elnézést, de telefonról pötyögtem be. :$
Lihegve vágtam át a tömegen, ami a fiúkat vette körül. Megpillantottam Lillyt az egyik asztalnál, amint épp egy fényképet nézegetett. Odaküzdöttem magam hozzá, és lezökkentem mellé, a Liammel közös fényképemet szorongatva.
- Na, mi a helyzet? - érdeklődtem tőle, mire ő kicsit kábán megrázta a fejét, mintha nem egészen lenne biztos a dolgában. Majd szó nélkül megmutatta a fényképe hátulját. Egy telefonszám volt rajta és egy kis szöveg. Elakadt a lélegzetem, de mivel rájöttem, hogy a hely tele van őrült rajongókkal, tátogva ugrottam Lilly nyakába. - Gratulálok, te bolond! - suttogtam a fülébe, mire rám villantott egy vigyort, és elém tolta a szokásos menünk felét. A fotóért való küzdelemben úgy kiéheztem, hogy vadállatként vetettem rá magam. Most nem húztuk olyan sokáig az étkezést, mint általában, de a többi rajongó igen gyorsan eltűnt, ami szokatlan volt. Már a szokásoshoz képest, de hamar rájöttem, hogy a biztonsági őrök miatt. Úgy tűnik, az ebédelni vágyókat nem toloncolják ki. Észrevettem, hogy az öt fiú még mindig az étteremben van. Lopva feléjük pislogtam, és egyből kibökte a szemem, hogy Zayn, a banda szépfiúja kocsányon lógó szemekkel bámul felénk. A másodperc tizedrészéig azt hittem engem bámul, majd leesett, hogy Lillyt bámulja megszállottan. Átsandítottam a barátnőmre. Hát, valami csoda folytán ő is Zaynt stírölte, és mivel elvesztek egymás szemeiben, én bátortalanul Liamre emeltem a tekintetem. Elvesztem a bámulásában. Igazán jól nézett ki. Nem úgy, ahogy a nyálas tizenévesek, hanem igazán jól. Hirtelen a tekintete rám villant. Egy millió évnek tűnő pillanatig néztünk egymás szemébe, és mielőtt elkaptam a tekintetem, láttam megvillanni egy mosolyt az arcán. De nem volt bátorságom látványosan bámulni, mint a többi vendég az étteremben, így a tőle kapott fotót kezdtem fixírozni. Egészen jól festettem rajta, ő pedig.. hát, hogy is mondjam, tökéletes volt. Én egy fültől-fülig mosollyal az arcomot álltam, kivörösödött arccal és hatalmas szemekkel. Igen, Liam határozottan feljavította a képet. Hihetetlennek tűnt hogy a tinta még meg sem száradt a papíron, és a rajta szereplő illető még itt van, a közelemben. Újra ránéztem, de ő már a banda másik tagjával, Harryvel társalgott valamiről. Egy sóhajtással leküzdöttem a vágyamat, hogy odarohanjak hozzá és átöleljem, és minden figyelmemet a maradék kajámra fordítottam. Lilly hasonló problémákkal küszködhetett, láttam a sóvárgást a pillantásaiban, de ő is a helyén maradt. Igen, határozottan ironikus a helyzet. Épp a kólám ivására koncentráltam amikor maximum hangerőn megcsörrent a telefonom. És persze, hogy a telefonom csengőhangja a One Direction legújabb slágere, a Kiss You. A kólát épp sikerült nem kiköpnöm, de mire előhalásztam a mobilom, hogy felvegyem, az egész étterem engem bámult. Beleértve a One Directon tagjait is. Valószínűleg vérvörös színben pompázó arccal kinyomtam a telefont, és igyekeztem elsüllyedni a székben. Vetettem egy oldalpillantást a bandatagokra, és sikerült elkapnom a pillanatot, amikor hatalmas nevetésben törtek ki. Valószínűleg rajtam röhögtek. Fantasztikus, leégettem magamat, és a legjobb barátnőmet is valamilyen mértékben, a világ legcsodálatosabb fiúbandája előtt. Legszívesebben kettétörtem volna a telefonom, de ahogy anyámat ismerem, nem dídjazta volna, így csak mertem az előttem álló kajára, és egyszerűen elment az étvágyam. Valamit odamorrantottam Lillynek, hogy menni szeretnék, mire megértően felállt. Visszavittük a tálcákat és az ajtó felé vettük az irányt. Az ablaküvegből be tudtam mérni az egész éttermet. Megint a banda vonzotta a pillantásom, gondoltam egy pillantással búcsúzom tőlük. (Bolond ötlet, tudom.) Majdnem nekimentem a barátnőmnek, amikor az üvegből Liam tükörképe nézett rám, és kajánul vigyorgott. Sikerült elkerülni az újabb katasztrófát, szóval csak előre nézve sétáltunk ki az épületből.Az utcán is viszonylag sikerült türtőztetni magunkat bár majdnem visítozni kezdtünk, láttam Lily pillantásból hogy ő is ugyan olyan izgatott mint én. Amikor Lilyék házának ajtaja becsukódott, egymásba kapaszkodva visítozni kezdtünk és fel alá ugráltunk. Fantasztikus volt, hogy a táskámban lapul Liam Payne keze nyoma, és nemrég a közelemben volt. Élőben!
- Hihetetlen.. - krákogtam, miután letelepedtünk Lilly szobájában. - Nem merem elhinni, hogy találkoztunk. Annyira álomba illő..
- Tudom.. És Zayn telefonszáma! - Lelkesedtünk egy sort, majd lelkesen belefogtunk a ' Mit akar Zayn Lillytől? ' című krimibe. Én csak egyet tudtam. Hogy a srácnak bejön Lilly. Amikor ezt közöltem vele, csak nevetett, de én láttam a reménykedés szikráját a szemében.
- Na szóval, szerintem úgy kéne belekezdened, hogy.. - Itt elakadtam. - Oké, fogalmam sincs, hogy kezdd el, de biztos vagyok benne, hogy bejössz neki, Lils. - A biztatásomat egy vállon veregetéssel toldottam meg. Lils hálásan mosolygott rám, de hirtelen megcsörrent a telefonom. Megfogadtam magamban, hogy átállítom, vagy legalább halkabbra veszem a csengőhangom, miközben a táskámban kotorásztam. A kijelzőn anya száma villogott, így felvettem a telefont.
- Kislányom hol vagy már megint?! - szólt bele a telefonba köszönés nélkül. Majdnem felnyögtem, de visszafogtam magam.
- Anya nyugi, Lilséknél vagyok! - próbáltam nyugtatni, de éreztem, hogy nagyon ideges.
- Remek, van kulcsod? - Mielőtt válaszolhattam volna, folytatta. - Nekem el kell utaznom egy pár napra, de megbeszéltem Johnnal és Moniqe-kal, hogy addig náluk leszel. Ha kell valami, gyere haza! De mennem kell kicsim, indul a gépem! - Épp egy sziára volt időm, azonnal bontotta a vonalat. Elújságoltam a híreket Lillynek, majd tervezgetésekbe kezdtünk, hogy mit is fogunk csinálni az alatt a pár nap alatt. Majd eszembe jutott, hogy kéne pár holmi otthonról. Csak hát, hogy átmenjünk hozzánk, el kell mennünk a Nando's mellett.
written by: Daphne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése