9. fejezet (szemszög: Lilly)

A KÖVETKEZŐ RÉSZT 1 KOMMENT UTÁN PUBLIKÁLJUK!
Vigyorogva ücsörögtünk kint a teraszon Zaynnel, miközben mindketten a benthonoló síri csendet elemezgettük. Talán ugyanabban a pozícióban találjuk őket a kanapén, mint amikor kijöttünk, egymástól elfordulva. Talán nem. Tényleg eléggé kétesélyes volt és miután Zaynie adott egy kis gondolkodási időt a nagy várakozással, rájöttem, hogy felesleges volt hallgatnom rá. Miután már Harry és Louis hangja visszhangzott a nappaliból szép lassan felálltunk és elindultunk befelé. Félúton Zayn a kezem után kapott és szorosan az ujjaim köré fonta az övéit, amire mosolyognom kellett. Hihetetlennek tűnt, hogy az egykori bálványom mindenkinek meg akarja mutatni, hogy igenis hozzám tartozik. Megszorítottam a kezét majd együtt léptünk be a nappaliba, ahol Hazza és Lou estek egymásnak buborék-pisztollyal. Elnevettem magam, majd komoly szemeket meresztettem rájuk:
- Daph és Liam?
- Fentlesznek az öcséddel meg Niallel - vont vállat Lou majd még egy buboréktámadást mért Hazza ingjére. Éppen hálálkodtam volna, mikor a mobilom berregésbe kezdett a farzsebemben és megszólalt extra hangerőn a LWWY. A fiúk egyszerre meredtek rám, mire még kínosabban kaptam ki a telefont, amin anyáék száma állt.
- Igen - szóltam bele kissé forrongva a leégésem miatt.
- Drágám, ma este muszáj elutaznunk - kezdett bele apa. - Fontos ügy van a cég egyik külső központjában, már foglaltak nekünk repülőjegyet is. Valamelyik barátodat nem tudnád megkérni, hogy aludj náluk?
Igen, itt jött a bökkenő. Igazság szerint Daphne volt az egyetlen ember, akivel... Álljunk csak meg.
- Várj egy picit. - szóltam a telefonba, majd Zaynre emeltem a tekintetem. - Nagy gond lenne ha ma este itt maradnánk Daphnevel?
Zaynie szeme hirtelen vadul csillogni kezdett és mosolygott a fiúkra, akik szintén nem tartották rossz ötletnek. Lebeszéltem apuval a részleteket, természetesen annak kivételével, hogy hímneműekkel leszek körülvéve (Dee-t kivéve), aztán elindultam az öcsémért és a barátnőmért az emeletre.
Dee teljesen feldobódva vonszolta maga után Jaket az utcán, miközben az arcáról teljes mértékben le lehetett olvasni, hogy milyen boldog.
- Mi történt? - ugráltam mellette, de ő csak vigyorgott, ezzel egyre kíváncsibbá téve engem. Az öcsém teljes csöndben forgatta a kezében Louis sapkáját, látszólag teljesen elbűvölte a fiúk társasága. Kissé másodiknak, illetve elnézést, hatodiknak éreztem magam mellettük, így magamat nyugtatva a vállára dobtam az egyik kezemet és úgy vonultunk tovább. Azon agyaltam a házhoz érve, hogy más esetben táncikálva örvendeztünk volna annak, hogy a 1D-nél alszunk, de ők annyira EMBERIEK. Már inkább barátként, mint ideálként/bálványként tekintettünk rájuk és habár ezt a szituációt nehéz volt megszokni, könnyen ment. Gyorsan összeszedtük a cuccainkat, majd visszamentünk, de a házat teljesen üresen találtuk. A hátsóajtóhoz léptem, mikor megpillantottam a srácokat a medencénél ökörködve. Zayn hevesen integetett felém, ezért magárahagytam Dee-t és Jakie-t, hogy megnézzem mit akar. Ismételten nem a vízben volt, ezért ötletszerűen kivettem a még mindig nedves bikinimet a zsákomból, felöltöztem és ugrottam egy bombát a fiúk közé. Mondani lehet, hogy meglepetésükben szinte szétrepültek, majd hatalmas fröcskölés vette kezdetét. Igyekeztem kitérni előlük, mivel Zaynt célom volt becsalogatni valahogyan a vízbe.
- Egyáltalán nem mély - fejtettem ki, mintha csak magamnak beszélnék,de persze közben mélyen a szemeibe bámultam.
- Én ODA be nem megyek. Vizes lesz a hajam. A BŐRÖM! - borzongott bele és arcán rettegést véltem felfedezni. Annyit viszont elértem, hogy már a medence legszélén ült, hogy közvetlen közelségben legyünk. Láttam az ijedtséget az arcán ezért eszembe sem jutott berántani. Azt akartam, hogy önszántából jöjjön be, ezért a nedves ujjamat végighúztam a lábán, majd az arcán.
- Ugye, hogy nem rossz?! - nevettem fel, mikor mosolyogni kezdett. A kezem végighalatt a karján és a hasán is, de nem folytattam tovább, mert a fiúk hatalmas röhögésben törtek ki.
- Hagyd már, Lils! - röhögött Liam, hozzáképest hatalmas hangerővel és közvetlenséggel. Ő is TÚL boldog volt. - Reménytelen eset, mi sem tudtuk ilyesmire rávenni.
- Én nem adom fel! - nyújtottam ki rá a nyelvemet, majd kiültem Zayn mellé a partra. Tökéletes idő volt a fürdéshez, a nap sugarai és egy kevés szél tényleg remek volt, mikor kijöttünk a medencéből. Odabújtam Zayniehez, aki rögtön levágta, hogy rá akarom venni a fürdésre. Szorosan átkarolta a derekamat, majd éreztette velem a tekintetével, hogy ez lehetetlen küldetés. Rádőltem a combjára, majd az eget bámultam, hátha kiszúrok valami jópofa felhőt, de a nap túlságosan vakítóan sütött az ilyesmihez. Zayn észrevette, hogy hunyorgok, így a szemembetolta az eddig homlokán pihenő napszemüveget. Egészen idilli/csendes volt a hangulat a fiúk zajos életviteléhez képest, de ebben a pillanatban Daph és Jake rohantak ki egymást kergetve a medencéhez. Jake ijedtében belevetette magát a vízbe,de mivel nem voltak átöltözve Dee lefékezett a szélén.
- DAPHNE! - üvöltöttem. - NEM TUD ÚSZNI.
Sietve ugrottam bele az öcsémnél talán kétszer nagyobb vízbe, majd villámgyorsan kihúztam a felszínre, ahol hatalmas köhécselésbe kezdett.
- Jól vagy kishaver? - néztem ijedten a szemébe, de azok még a vörös arcán is csillogtak.
- EGY SZUPERHŐS VAGYOK - nevetett Zaynre, hogy megvillantsa a férfiasságát. Zayn is bátorítóan rámosolygott, majd miután kihúztuk a partra, megdörgölte a törölközőjével a haját. Végül az öcsém nyakába kötötte a kék lobogó akármit, mint egy köpenyt.
- Tényleg szuperhős vagy - jegyeztem meg, majd le is vettem róla a kis jelképes 'bátorság-díjat'. - Szaladj, öltözz át, aztán visszakapod. Daphne majd segít. UGYE?
Daph arca összerándult a nevét hallva, borzasztóan szégyellte magát az eset miatt, így hallatott egy gyors 'IGENIS'-t, aztán betolta Jake-t a nappaliba. Stresszesen kötöttem fel a derekamra Zayn összegyűrt törölközőjét, majd befelé indultam, nehogy Daphne és a srácok kárt tegyenek az öcsémben. Amúgy is előre láttam a következményeket, ha Jake beszél a hőstettéről anyuéknak, mikor hazaérnek. Harry ült a nappaliban és pszichopatás arckifejezéssel bámult egy magazint. A pólómért és a sortomért nyúltam a bárpultra, gyorsan felkaptam és odaültem mellé.
- Mi történt? - néztem rá aggodalmasan.
- Semmi,csak csekkolom, hogy épp hol írnak hazugságokat rólunk - nevetett fel, majd visszamélyedt a hírlap tanulmányozásába.
- Az, hogy lehet, hogy kishíján a belvárosban laktok, és még egy rajongói tábort sem láttam a házatok előtt a neveteket kántálni? - fogalmaztam ironikusan.
- Sötétített ablakok, a nézőközönségtől elzárt hátsókert, magas kerítések. Gyakorlatilag kocsikat látnak csak elmenni - méregetett Hazza egy cikket.
- Nem hitték még sosem azt, hogy az FBI-nak dolgoztok? - nevettem fel, majd rá akartam nézni Zaynre, de nem volt a medencénél. Felrobogtam az emeletre, ahol hatalmas boxmeccs közepébe sikerült beletrafálnom. Zaynie épp az öcsémmel a karjában PS2-őzött - ezzel is bizonyítva, hogy milyen jó apa lesz - amíg Louis és Liam hevesen harcoltak valamiért. Daph Niallerrel figyelt egyszerre két helyre, ami kissé nevetségesnek bizonyult.
- ELÉG ! - üvöltöttem fel, látva, hogy Lou kishíján leszaltózik a lépcsőn. A hangerőm miatt síri csend lett az egész házban, talán még Hazza is megállt a lapozgatásban.
- Köszönöm - váltottam bájos hangszínre. - Hol tudnék kipakolni?
Zayn szinte kilökte a kezéből Jake-t, kezébe nyomva a kontrollert, majd bevezetett az egyik szobába. Niall utánakiabált:
- Zayn, az a te hálód - erre már mindenki szakadt a röhögéstől. Én csak kuncogni kezdtem, de Zaynie-t látszólag nem hatotta meg a többiek szarkazmusa.
- Van pótágyam - büszkélkedett, és kihúzta a ruhásszekrényből az előbb említett pótágyat. Mosolyogva fogadtam el, majd elkezdtem pakolászni. Egyáltalán nem így képzeltem el ezt a szobát. Tetőteres, apró kis háló volt, sok fényképpel, párnával, két gitárral, rengeteg papírral a földön. Jakie többször is Zayn után kiáltott, de ő elmélyülten figyelte, ahogy kipakolok az ágyra, mintha legalábbis a cuccaim alapján kéne személyleírást adnia rólam.

written by: Lilly
véleményt/építőkritikát kérek minden részre ! köszönöm. <3